Milyen fényképezőgépet vegyek?
Szinte mindegy!
A jó gép nem tereli el a figyelmet a komponálásról és azt csinálja amit szeretnénk. Az, hogy „a jó fotó tűéles és árnyalatgazdag”, marhaság, de legalábbis vitatható.
Ne dőlj be a marketingszövegeknek! Azok a kereskedelmet hivatottak előmozdítani, nem a fotósok érdekeit. De tényleg. A kamera nem számít.
Hogyan szkenneljek?
Fényképeink digitalizálása a legtöbb esetben szkenner (lapolvasó) segítségével történik. Összeírtam, hogy mik azok az alapvető dolgok, amitől a lehető legjobb lesz a szkennelés eredménye. Remélem a cikk végére „kitisztul a kép”!
A fotórestaurálás kiindulási alapja a megfelelő felbontású, képtömörítés nélküli digitális képfájl. Ezt a képfájlt a szkennerhez kapott, vagy letölthető ingyenes, vagy fizetős program fogja nekünk előállítani.
Digitális fényképeink védelmében
Milyen veszélyek leselkednek Digitális fotóinkra?
– memóriakártya meghibásodás
– merevlemez meghibásodás
– áramszünet/villámcsapás
– Fizikai sérülések (mechanikus, tűz, víz)
– lopás, elvesztés
– véletlen törlés
– szoftverhiba
Megelőzési tanácsok:
Memóriakártya meghibásodás:
Ha nem szeretnénk kéthetes nyaralásunk összes fotóját elveszíteni, ne vásároljunk gyanúsan olcsó memóriakártyákat a piacon. Vannak már olyan fényképezőgépek, amikbe két kártyát lehet tenni, és a második kártyára készülnek a másolati példányok. Hacsak nem filmezünk sokat a fényképezőgéppel, vigyünk magunkkal inkább több kisebb kapacitású memóriakártyát, mint egyetlen gigantikusat, ha egy kártya meghibásodik, a többi épségben maradhat. (Kivéve persze, ha az összes kártyát tartalmazó tokot egyszerre pottyantjuk a tengerbe.)
Léteznek számítógépes programok, amikkel sérült kártyánkról visszanyerhetjük az épségben maradt fotóinkat.
A Lomography jelenség
Előző cikkemben arról írtam, milyen megoldások vannak arra, hogy kiváló minőségű digitális fotóinkat úgy „rontsuk el”, hogy retrós, életlen, színtorzult, vignyettált képek legyenek belőlük. De miért is csináljuk ezt? Hogy lehántsuk fotóinkről a ránk erőszakolt megapixel- és bemozdulásmentesség kényszert.
Nekem például jobban tetszik egy bemozdult kép egy befagyottnál. A bemozdult képben lendület van, dinamika, cselekmény. A kevésbé éles képeket nem kell retusálni sem, azonnal szépek rajta a szereplők 🙂
És szeretnivalóak!!!!! 
Két osztrák srác 1991-ben rácsodálkozott egy tíz évvel azelőtt gyártott kezdetleges kis orosz LOMO műanyag fényképezőgépre, ész nélkül kattingattak vele pár tekercs filmet, majd beleszerettek a végeredménybe… 1992-ben létrehozták a „Lomography társaság”-ot, és megalkották a lomográfia „tízparancsolatát”, aminek tizedik parancsolata nem volt más, mint hogy „Tekints el ezektől a szabályoktól!”
Szépia színezés
Sokan kérik tőlem a régi képek szépia árnyalatú nyomtatását, vagy színes képek átalakítását szépia árnyalatúvá.
Két kérdésem szokott ilyenkor lenni:
- Elősegíti e a szépiázás a kép hangulati hatását?
- Tudja e a megrendelő pontosan, mi az a szépia?
Szépia hatású színezést régi fotók javítása utáni nyomtatáskor szoktam használni, hogy a kort is idézze a színárnyalat. A hatvanas évektől készült fotóknál inkább ajánlom a szürkeárnyalatos kidolgozást. A korábbi időkben szinte alap volt a különböző színárnyalatú, de monokróm kép, köszönhetően az alkalmazott fotográfiai technikáknak.
Az 1920-30-as években a brómezüst alapú fotópapírokat utólagos kémiai eljárásnak vetették alá, ami átalakította az összes ezüstöt szulfiddá. Ez egyrészt tartósabbá tette a papírképeket, másrészt szép, meleg vörösesbarna árnyalatúvá változtatta az eredetileg szürkeárnyalatos képet.
a „szegény ember szépiája”
Ezt a színezési technikát ma már digitális úton oldhatjuk meg. Vannak olyan fényképezőgépek, amelyeken beállítható effektusok közül választhatunk már a felvétel készítésének pillanatában (szürkeárnyalatos/szürkeárnyalatos magas kontraszttal/szépia).
A fotók felszínre hozzák a kapcsolódó érzelmeket
Fotóterápia
Művészetterápiás munkában segítettem éppen, mikor kezembe került egy könyv: „101 játékterápiás technika”. Mit ad isten, véletlenül a „fényképalbum” játéknál nyílt ki a könyv. Már olvastam máskor is a fotóterápiáról, úgy gondoltam, megosztom a talán mások számára is érdekes felhasználását a fényképeknek:
Sok, terápiába kerülő gyerek képtelen megfelelően kifejezni a gondolatait és érzelmeit. Ez különösen igaz gyász esetén. Meghaladja kapacitásukat az a feladat, hogy azonosítsák, szétszálazzák és szavakba öntsék ezeket. A fényképalbum-technika hozzásegíti az ilyen gyerekeket, hogy biztonságosan, szorongás nélkül, a családi fotókat nézegetve fejezzék ki magukat. A fotók használatával a figyelmük önmagukról a környezetre terelhető, és számtalan azokhoz kapcsolódó érzelem kiváltható.
Spinner 360 filmek szkennelése és panorámanyomtatás
Spinner 360 filmek szkennelése és panorámanyomtatás
Új szolgáltatás! Vállaljuk a Lomography Spinner 360° körpanoráma-fényképezőgépekkel készített filmek előhívását, szkennelését és panorámanyomtatását is!
A kamera a perforációk közötti részre is exponál, a szkennelés a film szélétől széléig történik.
(fotók: Váczi Kristóf www.lomography.hu)
Pinhole – TTV – Hipstamatic
avagy hogyan készítsünk régies hatású fotókat digitális gépünkkel vagy egy IPhone-nal?
Kezdetben volt a lyukkamera (1830), aztán jöttek a jobbnál jobb objektívek, a jobbnál jobb filmek, beköszöntött a digitális fotózás korszaka, egy darabig még legyintgettünk „a digitális nem múlja felül a filmet”, aztán hipp-hopp néhány dologban felül is múlta…
Durván 175 év múlva a digitális fotó sokszor már bántóan élesnek tűnik, annyira „objektív”, hogy az emberek elkezdtek vágyakozni valami sejtelmesebbre, esetlegesebbre. Lelkes fotósok apró léket eszkábáltak digitális kameráikra, Photoshop trükkök születtek, hogy az utólagos matematikai pixelátszámítások eredményeként valami hasonló szülessen mint nagyon régen.
Még lelkesebb, mindenre elszánt kísérletezők pedig egyszerűen fogtak egy sörösdobozt, beletettek egy darab filmet (fotópapírt) és a fotózás misztikus pillanata előtt (ami eltarthatott akár percekig is) óvatosan eltávolították a fekete szigetelőszalagot a doboz oldalán fúrt lyuk elől. Aztán következett a sötétkamra vöröslő fénye, a fixírillat. Na ez már mágia a javából! (fiatalkoromban kisfiamnak megmutattam, hogyan „jön elő” a papírkép az előhívótálban, és ő csak ennyit mondott: „Apa, te varázsló vagy!”) Bizony Merlinnek lenni vérpezsdítő élmény 🙂
Képek felakasztásának technikája
Ahelyett, hogy rengeteg lyuk képződne a falon, mire megtaláljuk a fényépek igazi helyét…
… Modellezzünk!
- Modellezhetünk a fényképekkel megegyező méretű papírlapoknak a falra felragasztásával. Így persze tónusokat nem fogunk látni, de a folthatások már kiértékelhetőek.
- Tologathatjuk a padlóra elhelyezett nagyméretű csomagolópapíron a bekeretezett fényképeket, keresve a legjobb összhangot, (képcsoportoknál jó technika) és mikor „megtaláltuk az igazit” körberajzoljuk a képkereteket, majd a (bevízszintezett) papírt ideiglenesen a falra rögzítve, átjelöljük az akasztók pontos helyét.
- Digitális fényképet készítünk a szobafalról és a bekeretezett családi fényképekről, majd ezt valamilyen képmanipuláló szoftver segítségével méretarányosan összemontírozzuk-tologatjuk (ez jó móka), aztán átvisszük a méreteket a falra. (Azért ellenőrizzük a számításainkat, mert a fényképezőgép objektívje torzíthat!)
Képek csoportokban
Ahelyett, hogy megpróbálnánk a szoba összes falán fényképeket elhelyezni, képezzünk kis „szigeteket” belőlük!
Amikor csoportosítjuk képeinket, legyen a csoportban hasonlóság. Például legyen az összes kép fekete-fehér, ábrázolja mindegyik a Nagyit, vagy elevenítse fel egy sárkányeregetős délután legszínesebb pillanatait. Jó ha van egy hangsúlyosabb fénykép, amit körülvesznek hasonló képek. A csoport fő eleme lehet egy úgynevezett „dobozkeret” is, amiben elhelyezhetjük a régi fotómasinát, a nagyi balettcipőjét vagy a sárkányeresztő spulnit.
