Mit tehetünk a digitális fotók védelmében?
A digitális fotók védelmében nagyon sok dologra kell odafigyelni. Nem is gondolnánk, hogy például egy „láthatatlan fotóstáska” mit tehet a digitális fotók védelmében!
Milyen veszélyek leselkednek digitális fotóinkra? A hét mumus:
- memóriakártya meghibásodás
- merevlemez meghibásodás
- áramszünet/villámcsapás
- Fizikai sérülések
(mechanikus, tűz, víz) - lopás, elvesztés
- véletlen törlés
- szoftverhiba
Megelőzési tanácsok
Memóriakártya meghibásodás:
Ha nem szeretnénk kéthetes nyaralásunk összes fotóját elveszíteni, ne vásároljunk gyanúsan olcsó memóriakártyákat a piacon. Vannak már olyan fényképezőgépek, amikbe két kártyát lehet tenni, és a második kártyára készülnek a másolati példányok.
Hacsak nem filmezünk sokat a fényképezőgéppel, vigyünk magunkkal inkább több kisebb kapacitású memóriakártyát, mint egyetlen gigantikusat, ha egy kártya meghibásodik, a többi épségben maradhat. (Kivéve persze, ha az összes kártyát tartalmazó tokot egyszerre pottyantjuk a tengerbe.)
Léteznek számítógépes programok, amikkel sérült kártyánkról visszanyerhetjük az épségben maradt fotóinkat.
Merevlemez meghibásodás:
Itt is célszerű a megbízható márkákat előnyben részesíteni, egy a számítógépünkben nap mint nap órákat pörgő merevlemezt célszerű három évenként lecserélni.
Léteznek merevlemez tükröző megoldások (RAID) amivel két merevlemez egymás tükörképeként viselkedik, (ilyen megoldásokat használnak a szerverekben például).
A mozgó alkatrészekből álló merevlemezek nem szeretik, ha írás/olvasás közben mozgatjuk, (rugdossuk!) a gépet.
A laptopokban használatos merevlemezek ilyen szempontból jobban bírják a strapát,
a korszerű SSD-meghajtók pedig nem tartalmaznak mozgó alkatrészt sem, tehát megbízhatóbbak.
Áramszünet/villámcsapás
Az asztali számítógépeknél megoldás a szünetmentes tápegység beszerzése, a laptopoknál ez nem szükséges, hiszen az akku ezt a feladatot ellátja.
Viharos, villámlós időszakban kapcsoljuk ki a gépet, és húzzuk ki a konnektorból is a dugót.
Ne feledkezzünk meg a telefonvezeték/internetkábel leválasztásáról sem! Vegyünk olyan hálózati konnektorelosztót, ami villámvédelemmel rendelkezik.
Fizikai sérülések
(mechanikus, tűz, víz)
Elázás, elsüllyedés ellen kiválóan megfelel egy csavaros tetejű műanyag tégely (pl. orvosságos), amit használat előtt leteszteltünk, hogy nem folyik-e bele a víz.
Léteznek vízálló memóriakártya-tartó tokok is, amik kis zsebecskékben védenek a mechanikai sérülésektől. A betelt kártyákat hagyjuk inkább a szállodában. A tűzkár megelőzésére a legkézenfekvőbb az internetre való feltöltés.
Lopás/elvesztés
„Alkalom szüli a tolvajt.” Minél kihívóbb a fotóstáskánk, annál nagyobb a veszély.
Természetesen egy fotós felszerelés drága és sérülékeny (vagy talán mégsem?), tehát a megfelelő védelmet célszerű megadni neki, de ha öles sárga betűkkel virítjuk a Nikon feliratot, még az is elcsábulhat, aki nem akart.
Én a kameráimon fekete szigetelőszalaggal letakarom a márkanevet és a típusszámot, az objektívsapkán is.
Válasszunk felirat nélküli, nem fotóstáskának látszó táskát, de azért a vállszíj bírja a terhet, a karabinerek, csatok ne műanyagból legyenek.
Legyen a táskában egy műanyagszatyor, amit eső esetén ráhúzhatunk a táskára. Ne hagyjuk felszerelésünket a kocsiban, legfeljebb ha zárható rekesz van erre a célra kialakítva. A nyári nagy hőség amúgy sem tesz jót a finom elektronikáknak.
Írjuk fel a gépünk és objektívjeink pontos típusát és gyári számát, fotózzuk is le őket. Ha van rajtuk különös ismertetőjel, fotózzuk le azt is, esetleg létre is hozhatunk ilyen jeleket! (Jól jöhet, ha köröztetni akarjuk.)
Vásárolhatunk „Eye-FI” memóriakártyát is a gépünkbe, (ma már ott a felhőbe való automatikus sznkronizálás) ha megfelelően beállítjuk a, tolvajt foghatunk vele, ugyanis a kártya a wifi hotspotok közelében feltölti az internetes képtárhelyünkre a géppel készített fotókat.
Jó eszköz ez arra is, hogy a nyaralásunkon készített fotókról legyen a neten biztonsági másolatunk.
Egy sztori: http://pixinfo.com/hirek/2008-06-07_271434
És egy link, ha az ellopott kameránkat keresnénk: https://www.stolencamerafinder.com/
Ha fotós fórumokra fel vagyunk iratkozva, célszerű minél hamarabb felhívni fotóstársaink figyelmét, hátha valakinek felkínálják eladásra meglovasított felszerelésünket.
Véletlen törlés:
Mindannyiunk hidegverejtékes rémálma. Ne kapkodjunk, és legyünk gondosak a fájlműveleteknél!
Ne szokjunk rá a windows-os „Shift”+”Del” billentyűzetkombinációra sem, mert akkor már kizártuk a „kukázás” lehetőségét is.
Véletlen törlés esetén vannak azért szoftveres megoldások, ilyenkor a legfontosabb szabály, hogy a továbbiakban már ne használjuk a kártyát/pendrájvot/merevlemezt, mert felülírhatjuk a még megmenthető adatainkat.
Szoftverhiba:
Kevés esélyünk van a kivédéséhez, nagyobb múltú szoftvergyártók (Pl. Adobe) azért kevesebb hibával dolgoznak, érdemes figyelni a cégek honlapjáról letölthető frissítőcsomagokat.
Persze a programok alá megfelelően megbízható „vas” is ajánlott, a „túlhúzott” játékra kihegyezett gépeken is több a hibalehetőség.
Mit tehetünk még adataink védelmében?
Backup Backup Backup!
Alaptétel, hogy egy számítógépes fájlt egyetlen példányban tárolni, nagy botorság.
„Egy másolat nem másolat”, és a másolatok lehetőleg legyenek földrajzilag is különböző helyen. Egy lakástűz esetén például lehet egy zsáknyi biztonsági másolatunk otthon, egyszerre lesz hamu belőlük.
Ha elkészül egy biztonsági mentés, le is kell ellenőrizni, főleg ha tömörített backup fájl az eredmény. Fotóink archiválása esetén a cél az, hogy a frissen elkészített fotóink hozzáadódjanak az archívum(ok)hoz.
…és ami még fontos lehet, legyen a fotóink tárolásának valamilyen rendszere.
Rendezzük könyvtárba őket időpont, helyszín, vagy téma szerint logikusan, mert különben néhány év, és nem találunk semmit a káoszban. A fotókat a kameráról való importálás után megjelölhetjük különböző „kulcsszavakkal” (családi, Erdély, nyaralás, hegyek stb), ez nagyban megkönnyíti a későbbi kereséseket.
Ha olcsón akarjuk biztonságban tudni digitális fényképeinket, készítsünk legalább havonta a fotóinkat tartalmazó könyvtárról pendrive-mentést, és rendszeresen töltsük fel fotóinkat valamilyen internetes képtárhelyre (nem muszáj publikussá tenni őket)
Ezzel a párszáz forintos megoldással sokat tettünk képeink érdekében, egyetlen gyengéje a módszernek, hogy nem automatizálható, írjuk be a naptárunkba, hogy ne felejtődjön el.
A saját biztonsági technikám a következő:
Mivel a lakóhelyemen és az irodában is használom a fájlokat, egy nagyon nagy méretű belső SSD-re mentem mindig a képeimet, (ami nem azonos a System lemezzel), és a „Goodsync„szoftvert használom a mentésekhez. A program rengeteg dolgot tud, én csak arra használom, hogy az új fájlokat felmásolja az asztali Backup merevlemezre és a NAS-ra (felhőm). Sok backup programot kipróbáltam, szerintem ez a program megéri az árát. (kb 1000 Ft/hó)
Remélem, hogy írásom eredményeként több szép fotósemlék lesz nagyobb biztonságban, ha hasznosnak találtad a cikket, kérlek oszd meg másokkal is!