Hogyan szkenneljek? Fényképeink digitalizálása a legtöbb esetben szkenner (lapolvasó) segítségével történik. Összeírtam, hogy mik azok az alapvető dolgok, amitől a lehető legjobb lesz a szkennelés eredménye. Remélem a cikk végére „kitisztul a kép”!
A fotórestaurálás kiindulási alapja a megfelelő felbontású, képtömörítés nélküli digitális képfájl. Ezt a képfájlt a szkennerhez kapott, illetve letölthető ingyenes, esetleg fizetős program fogja nekünk előállítani.
Telefonos szkennelő programok
Léteznek androidos és Apple eszközökre készített szkenner programok, azonban a fotórestaurálás alapjául ezek minőségileg alkalmatlanok. Vannak területek, ahol nagyon hasznosak tudnak lenni, de ez nem az a terület.
Mivel szkenneljek?
Célszerűen fotószkennerrel. Ezek a szkennerek nem multifunkciósak, nem tudnak nyomtatni, fénymásolni, ceruzát hegyezni és hasonlókat amire egy kis irodában szükség lehet. Általában csak jpg tömörített (tehát minőségileg gyengébb) képfájlokat produkálnak, legtöbbször csíkosodás látható rajtuk, torzítják a színeket. Cserébe még lassúak is, bár a digitalizálandó régi fényképek korához képest ez a kis időveszteség olyan kicsi, mint az emberiség kora az univerzuméhoz képest.
Ennek a szkennernek 2023 júniusában 50eFt az ára, 100 db fénykép sajátkezű szkennelése esetén már megegyezik a fotodoktor.hu fénykép szkennelés áraival, a ráfordított időt, és a gyengébb minőséget leszámítva. Mi azért szívesebben dolgozunk a professzionális EPSON V750 szkennerünkből kijövő képfájlokból.
Hogyan szkenneljek?
A szkennelő programban három dolog beállítása fontos:
1. Milyen felbontással szkenneljek
Ezt az értékszámot a kívánt végleges képméret határozza meg. Ha egy képről ugyanakkora restaurált képet szeretnénk, akkor a 300dpi értéket állítsuk be. Ha nagyítást szeretnénk, akkor dupla méretnél 600dpi-t ennél nagyobb méretű nagyításnál 1200, 2400 dpi-t állítsunk be. Ha nincs tervben, hogy valami extrém nagyot szeretnénk nyomtatni a képből, felesleges extrém nagy dpi értéket beállítani. Irdatlan nagy lesz a fájl. Mi az a dpi?
A szkennerünk „natív” felbontásánál nagyobb értéket ne állítsunk be, mert az csak szoftveres marketingügyeskedés, javulást nem fog eredményezni!
2. Fájlformátum
A képfájl ne legyen .jpg, vagy .png kierjesztésű, mert a fájl ugyan kisebb lesz, de a tömörítési metódus miatt restaurálásra alkalmatlan.
Válasszuk a tömörítés mentes .TIF formátumot.
3. Színmélység
Válasszuk a „színes fotó”, vagy „24 bit color” beállítást akkor is, ha szürkeárnyalatos az eredeti fénykép. Az így szkennelt képen lehetővé válik egyszerű szoftveres módon az elszíneződések, pacák, pecsétek, színes firkák szűrőzése. Csak akkor válasszuk a szürkeányalatos beállítást, ha a képünkön nincs színes hiba. Ilyenkor beállíthatunk 16 bit mélységű szürkeárnyalatos módot is. A fájlméret nagyobb lesz, de az eredmény kárpótolhat.
Milyen irányból szkenneljek?
Ellenőrizzük, hogy a szkenner üvege tiszta-e? Ha szükséges, hagyományos ablaktisztítóval és mikroszálas törlőkendővel tisztítsuk meg. A papírképeket is érdemes portalanítani.
A tisztogatást azonban ne vigyük túlzásba, mert rosszul is elsülhet!
Ne törögessük a papírképet nedves kendővel, oldószerekkel se próbálkozzunk, mert sok esetben az emulzió leválik, vagy foltosodik, így értékes részleteket veszthetünk el.
Ha van törésvonal, vagy szakadás a fényképen, úgy helyezzük rá az eredetitartó üvegre a fényképet, hogy a pásztázó fény irányával megegyezzen a törésvonal. Ennek eredményeként a fényképen lévő domborulat csillogása sokkal kevésbé fog látszani. Ha több irányban is vannak gyűrődések a restaurálandó képen, több szkennelés szükséges. A két (vagy több) képből utólag szoftveresen választom ki a megfelelő részeket.
Fontos, hogy a szkenner előnézeti képén (preview) jelöljük ki a „gumikerettel” a kép határait, ne szkenneljük be az egész A4-es felületet, ha kisebb a kép annál! Nagyon nagy fájlméretet eredményezhet.
Ha a régi fénykép nem tökéletesen sík (általában nem), akkor a szkenner lehajtott fedőlapjára tegyünk valamilyen nehezéket, de ne vigyük túlzásba. Egy könyv, vagy egy csomag fénymásolópapír bőven elég. Miután rátettük a nehezéket a szkenner fedőlapjára, várjunk kicsit, hogy a fénykép elsimuljon, nehogy a szkennelés közben mozogjon el, mert életlen lesz a digitalizált képünk.
A makacsul összepöndörödött régi fényképeket ne feszegessük, inkább tegyük egy rácsra fél napig szobahőmérsékletű víz fölé. Ettől kicsit veszít a papír a ridegségéből és nagyobb esély van a sérülés nélküli kisimulásra. Ha van IKEA-s ágy alá való műanyag tárolódobozunk, a célnak tökéletesen megfelel.
Esetleg egy fóliával kibélelt nagyobb fiók is megteszi az ikeás doboz helyett, a víz tényleg szobahőmérsékletű legyen, semmiképp ne próbálkozzunk gőzöléssel!
Ha a régi fénykép felülete texturált, célszerű egy szkennelést megcsinálni a szkenner mozgásának irányából, és egyet a képet 180 fokkal elforgatva is. Ez nagyban segítheti a felületi hibák későbbi eltüntetését.
A hogyan szkenneljek kérdésre (a néhány szükséges szakkifejezés ellenére) remélem sikerült használható információval szolgálni. Minél jobb a szkennelés minősége, annál többet lehet kihozni a javítandó régi fényképből.
Miután elkészült a fénykép szkennelése, már küldheti is hozzánk restaurálásra.
A fájlok elnevezése
Mindenképpen „beszédes” fájlelnevezéseket használjon, rendkívüli módon megkönnyíti a képek beazonosítását és utólagos visszakeresésüket!
Az én ajánlásom: [szkennelési dátum (ÉÉÉÉHHNN)]-[a képfájl tulajdonosa]-[sorszám 3 digit]-[a kép rövid leírása]-[az eredeti fotó készítési dátuma]
Például: 20240112-Kovacs-Jozsef-001-muti-a-regi-hazban-1935.tif
Ne használjon ékezetes, vagy speciális karaktereket, szóköz helyett elválasztójelet gépeljen!
Fájlok küldése
A fájlok küldéséről ITT OLVASHAT
